ALAPSZABÁLY
SZŐNYEGTERVEZŐK TÁRSASÁGA EGYESÜLET - SZETT
1.Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében
1.1.Az egyesület neve: Szőnyegtervezők Társasága Egyesület
1.2.Az egyesület székhelye Irányítószám1012 Község, városBudapest Közterület neveLogodi Közterület típusautca Házszám34/AEmelet fszt.Ajtó
1. 1.3.Az egyesület célja -A szőnyeg- és egyéb lakástextil (kisbútor) tervezés, készítés újszerű fejlesztése, népszerűsítése belföldön és külföldön. -Magyar szőnyeg- és egyéb lakástextil tervezők szakmai képviselete. -A magyar tervezők által tervezett szőnyegek és egyéb lakástextil kiegészítők széleskörű megismertetése a piaci szereplőkkel belföldön és külföldön, ennek keretében a termékek kiállításokon, fesztiválokon való rendszeres bemutatása. -A magyar szőnyeggyártás lehetőségeinek szélesítése, szőnyegszövő manufaktúrák működtetésének és innovatív technológiák kialakításának támogatása. -Új termékek, kollekciók létrehozásának támogatása. -A szőnyegszövési technikák oktatása,a szakma iránt érdeklődő fiatalok pályaválasztásának segítése, pályakezdők támogatása. -Külföldi szakmai szervezetekkel való együttműködés kialakítása, fejlesztése közös kiállítások, szakmai programok, eladások szervezése.
1.4.Az egyesület tevékenysége -Az egyesületi tagok alkotásainak bemutatása média felületeken, az egyesület honlapján és kiállítások keretében Magyarországon és külföldön egyaránt. -Szakmai workshopok, bemutatók szervezése az Egyesület tagjai, illetve hazai és külföldi művészek felkérésével. -RUG ART Labor textiles kézműves műhely létrehozása és működése, a különböző szövési illetve szőnyegkészítési technikák innovatív fejlesztése céljából. -Alapfokú textiles technikákat oktató foglalkozások szervezése és lebonyolítása általános iskolától gimnáziumig. -Szakma iránt érdeklődő fiatalok pályaválasztásának segítése, szakmai gyakorlatokon való részvétel biztosítása, mentorprogram kialakítása. -Pályakezdő friss diplomás textiltervezők támogatása kiállításokon, workshopokon való részvétellel, első termékek-kollekciójuk létrehozásának támogatása. -Alkotótáborok szervezése. -Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásával foglalkozó szervezetekkel való együttműködés különböző lakástextilek, termékek gyártása terén. -Szakmai napok, előadások szervezése építészek, belsőépítészek, lakberendezők, lakástextil forgalmazók számára. -Ismeretterjesztő oktatófilmek készítése a textiles technikákról, textiltörténetről, alapanyagismeretről. -Dokumentumfilmek készítése alkotókról, szőnyeg-gyártókról, manufaktúrákról, kiállításokról, workshopokról. -Design könyvek, albumok készítése, kiadása. -Szakmai folyóirat készítése hagyományos és online módon. -Magyarországon működő műhelyek, szőnyegkészítő manufaktúrák népszerűsítése, bemutatása. -Az Egyesület tagjai termékeinek külföldi piacon és kiállításon való megjelenésének támogatása. -Az Egyesület által kiírt szakmai pályázatok szervezése, kiállítások lebonyolítása. -Külföldi szőnyeggyárak, üzemek együttműködésének keresése, üzemlátogatás, gyártás. -Társművészekkel való közös projektek megvalósítása (építészekkel különböző fal- és térelválasztó panelek, zenészekkel hangtechnikai falpanelek, bútortervezőkkel használható kül- és beltéri applikált bútorok, villamosmérnökökkel különböző intelligens melegbútorok létrehozása, díszlettervezőkkel színház és film kellékek, díszletek önálló estek létrehozása). -Az Egyesület tagjai számára alkotóműhely működtetése. -Kortárs Szőnyeg Aukciók kultúrájának bevezetése, lebonyolítása.
1.6.Az elnökség tagjainak neve Lőrincz Vilma / művésznevén Lőrincz V. Gabi/ elnök Kovács Móni alelnök Vándor Krsizta elnökségi tag
2.Szükség szerint kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében:
2.1.az egyesület rövidített neve: SZETT Egyesület
2.2.az egyesület idegen nyelvű elnevezése
3.A létesítő okirat kötelező rendelkezései az egyesület tagjai vonatkozásában:
3.1.az egyesület tagjává olyan személy (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) válhat, aki/amely
3.1.1.nyilatkozik a belépési szándékról
3.1.2.elfogadja az egyesület célját (céljait)
3.1.3.a létesítő okirat alapján az egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja
3.1.4.a belépési kérelem elfogadásáról az elnökség határoz
5.Az alapszabály kötelező rendelkezései a tagsági viszony megszűnése körében:
5.1.a tagság megszűnik, ha a tag az egyesületből kilép
5.1.1.a kilépésről írásban kell nyilatkozni
5.1.2.a kilépésről szóló nyilatkozatot az elnöknek, ha az elnöki tisztség átmenetileg nincs betöltve vagy az elnök lép ki az egyesületből, az alelnöknek kell megküldeni
5.1.3.a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat elnök, illetve alelnök általi átvételének napján szűnik meg. 5.3.a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell
5.3.1.halála esetén 5.3.2.jogutód nélküli megszűnése esetén
5.4.a tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el
5.4.1.az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal
5.4.2.ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.
5.5.A tag kizárása
5.5.1.A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén ‒ bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére ‒ a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le. Kizárásra mindenekelőtt olyan magatartás ad okot, melynek következtében nem várható az illető tagnak a többi taggal vagy az egyesülettel való harmonikus együttműködése, vagy amely jelentősen veszélyezteti az egyesület céljának elérését, vagy amelynek következtében az illető tagnak az egyesületben maradása jelentősen sértené az egyesület jóhírnevét. Az egyesület jellegéből következően alapot szolgáltat a kizárásra az is, ha az illető tag az egyesület valamely másik tagja sérelmére szerzői jogi jogsértést követ el.
5.5.2.Nem indítható kizárási eljárás, ha az eljárásra okot adó cselekmény megvalósulása óta egy év eltelt. Határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztása esetén ez az egyéves határidő azon a napon kezdődik, amelyen a kötelezettségnek már nem lehetett volna határidőben eleget tenni. Jogellenes állapot fenntartása esetén ez az egyéves határidő azon a napon kezdődik, amikor a jogellenes állapot megszűnt.
5.5.3.A kizárási eljárást az elnökség folytatja le. Amennyiben az elnökség valamely tagjával szemben kell az eljárást lefolytatni, vagy az elnökség valamely tagjától az ügy elfogulatlan és tárgyilagos megítélése nem várható, úgy az elnökség ezen tagja helyett az adott eljárás lefolytatására az egyesület további tagjai közül választott személlyel egészül ki az elnökség; ha csak egy elnökségi tag nem járhat el az ügyben, a pótlásáról az elnökség másik két tagja, ha több személy sem járhat el, a pótlásukról a közgyűlés hoz döntést. Nem járhat el a kizárási eljárás során az a személy, aki az elfogultságát maga bejelenti, vagy akivel szemben előterjesztett elfogultsági kifogást az eljáró szerv másik két tagja megalapozottnak találja. Ha az elfogultsági kifogás több személyt érint, a közgyűlés határoz róla. Elfogultsági kifogást az eljárás alá vont személy vagy a képviselője terjeszthet elő.
5.5.4.A kizárásra irányuló bejelentést nem kell részletesen kivizsgálni, ha az abban foglaltak valóságuk esetén sem vezethetnének kizárásra vagy etikai vétség megállapítására. A bejelentő a bejelentés kiegészítésére, pontosítására hívható fel; ha ennek a felhívásnak a felhívásban foglalt rövid határidő alatt nem vagy csak hiányosan tesz eleget, a bejelentést a hiányos tartalma szerint kell elbírálni. A bejelentővel közölni kell a bejelentéséről hozott döntést. A kizárási eljárás nem függeszthető fel, és akkor is folytatni kell, ha a bejelentő a bejelentését visszavonja. Ha etikai eljárás során merül fel, hogy a tagnak az eljárás során vizsgált magatartása a tag kizárását is maga után vonhatja, az eljárást az elnökség kizárási eljárássá minősíti át, és erről az eljárás alá vont tagot haladéktalanul értesíti; a tagnak az értesítés kézhezvételétől legalább 8 napot kell biztosítani, hogy további észrevételeit megtehesse, és ezen értesítés tag általi kézhezvételével veszi kezdetét az
5.5.7. pont szerinti 30 napos határidő.
5.5.5.Az eljárás alá vont tag számára biztosítani kell a tisztességes eljárást. Ennek részeként joga van arra, hogy az elnökség meghallgassa; ha az eljárás alá vont tag a saját vagy harmadik személy meghallgatására kitűzött határnapot elmulasztja, és e mulasztását a mulasztástól számított 8 napon belül nem menti ki, az érdemi döntés meghozatalának nincs akadálya. Az eljárás alá vont tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a bejelentést és a bizonyítékokat olyan időben ismerhesse meg, hogy felkészülhessen a meghallgatásra. Az eljárás alá vont tag írásban is nyilatkozhat az eljárás során. Ha az eljárás alá vont személyen kívül mást is meg kell hallgatni az ügy tisztázása céljából, az illető meghallgatásán az eljárás alá vont személy jelen lehet, és kérdéseket tehet fel az illetőnek. Az eljárás alá vont személy becsatolhat vagy bemutathat bizonyítékokat; az eljárás alá vont személy által meghallgatása végett előállított személy meghallgatásától akkor lehet csak eltekinteni, ha nyilvánvaló, hogy az illető nem tud vagy nem akar az ügy tárgyát érintően nyilatkozatot tenni. Az eljárás alá vont személy helyett vagy mellett meghatalmazott is eljárhat. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető az eljárás alá vont tag terhére.
5.5.6.Az elnökség az ügy jogi hátterének megismerése végett vagy a döntés indokolása megfogalmazásához igénybe veheti ügyvéd közreműködését, de a döntést maga az elnökség hozza meg. Ha valamely jelentős tény megállapításához olyan szakértelem szükséges, mellyel az elnökség egyik tagja sem rendelkezik, az elnökség kikérheti az adott kérdésben jártas személy véleményét. Az ügyvéd vagy más személy közreműködése nem formalizált eleme az eljárásnak, célja a döntés megalapozottságának növelése. A tisztességes eljárást e tekintetben egyrészt az biztosítja, hogy a közreműködésre felkért ügyvéd vagy más személy köteles az esetleges elfogultságát bejelenteni, és az elfogultsága esetén mást kell felkérni helyette, másrészt biztosított a kizáró határozat bírósági felülvizsgálata. A kizáró határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a kizárási eljárás során közreműködött ügyvéd elláthatja az egyesület jogi képviseletét.
5.5.7.Ha a kizárásra irányuló kezdeményezésről nem az elnökség érdekkörében felmerülő okból (például legalább egy alaptalannak bizonyuló elfogultsági kifogás vagy legalább egy, az eljárás alá vont tag által akár igazoltan elmulasztott meghallgatás miatt) nem sikerül 30 napon belül döntést hozni, az elnökség a tag tagsági jogainak gyakorolhatóságát szükség esetén felfüggesztheti a kezdeményezésről való döntés meghozataláig. 5.5.8.A kizárásra irányuló kezdeményezésről az elnökség a lehető leghamarabb határozatot hoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre vagy az alapszabályba ütközésre hivatkozással a bíróságtól kérheti a kizárt tag a Ptk. rendelkezései szerint. A kizáró határozatot a perben eljáró bíróság nem köteles hatályon kívül helyezni, ha a kizárási eljárás során megvalósult eljárási szabálysértés a perben orvosolható. A kizárási eljárás során a tag kizárása helyett az etikai vétség elkövetése miatt alkalmazható jogkövetkezménynek van helye, ha a tag magatartása megvalósított etikai vétséget, de a tag kizárása nem szükséges.
5.6.Etikai eljárás
5.6.1.A közgyűlés etikai kódexet fogadhat el, amely meghatározza a tagokkal szembeni etikai követelményeket. Ezek szándékos vagy gondatlan megsértése (a továbbiakban etikai vétség) gyanúja esetén etikai eljárásnak van helye.
5.6.2.Az etikai eljárást az elnökség (az 5.5.7. pontban foglaltak kivételével) a kizárási eljárás szabályai szerint az alábbi eltérésekkel folytatja le. Amennyiben az etikai vétség gyanúját felvető magatartás a bejelentőnek anyagi vagy erkölcsi sérelmet okozott, az elnökség döntésének meghozataláig az eljárás alá vont személy és a bejelentő megállapodhat megfelelő elégtétel nyújtásáról; egy ilyen megállapodás esetén az eljárás alá vont személy és a bejelentő közös kérelmére az elnökség az etikai eljárást megszünteti. Az etikai eljárást fel kell függeszteni, ha az etikai vétség gyanúját felvető magatartás miatt más jogi eljárás van folyamatban, az abban az eljárásban meghozandó jogerős döntés meghozataláig.
5.6.3.Az etikai vétség elkövetését megállapító határozatában az elnökség kisebb súlyú etikai vétség esetén írásbeli figyelmeztetést alkalmaz, jelentősebb súlyú, de a tag kizárását szükségessé nem tevő etikai vétség esetén az egyesület javára teljesítendő pénzfizetési kötelezettséget ír elő. Az előírt pénzfizetési kötelezettség 200 ezer forintig terjedhet, és a befizetett összeget elsődlegesen az etikai vétség folytán sérelmet szenvedett tagot vagy tagokat ért kár megtérítésére, illetve sérelem orvoslására kell az egyesületnek fordítania.
6.Az alapszabály rendelkezései a tag jogai tekintetében:
6.1.kötelező rendelkezései a tag jogai tekintetében
6.1.1.a közgyűlésen részt vehet
6.1.2.a közgyűlésen szavazhat
6.1.3.‒ ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz‒ az egyesület bármely tisztségére választható
6.1.4.a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet
6.1.5.a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet
6.1.6.jogosult igénybe venni az egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait
6.1.7.a tag a 6.1.1., 6.1.2. és 6.1.5. pontok szerinti tagsági jogait nem csupán személyesen, hanem közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője útján is gyakorolhatja.
8.Az alapszabály kötelező rendelkezései a tagok kötelezettségei tekintetében:
8.1.az egyesület tagja köteles tagdíjat fizetni
8.2.az egyesület tagja köteles betartani az alapszabály rendelkezéseit
8.3.az egyesület tagja köteles betartani a közgyűlés határozatait
8.4.az egyesület tagja köteles betartani az elnökség határozatait; a közgyűlés és az elnökség határozatainak betartására vonatkozó kötelezettség nem akadálya annak, hogy az egyesület tagja a jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütköző határozat hatályon kívül helyezését kérhesse a bíróságtól a Ptk. rendelkezései szerint 8.5.az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét
9.Az alapszabálynak az egyesület szervezetével kapcsolatos kötelező rendelkezései:
9.1.az egyesület legfőbb szerve tekintetében
9.1.1.az egyesület legfőbb szervének megnevezése közgyűlés
9.1.1.1. a közgyűlés az egyesület tagjaiból áll
9.1.2.kötelező rendelkezés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tekintetében
9.1.2.1. döntés az alapszabály elfogadásáról
9.1.2.2. döntés az alapszabály módosításáról
9.1.2.3. döntés az egyesület megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről és a szétválásról
9.1.2.4. döntés az elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról
9.1.2.5. döntés az egyesülési jogról,a közhasznú jogállásról,valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásáról
9.1.2.6. döntés a tagdíj ősszegének és esedékességének megállapításáról
9.1.2.7. döntés az éves beszámoló ‒ezen belül az ügyvezetésnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének‒ elfogadásáról
9.1.2.8. az egyesület éves költségvetésének elfogadása
9.1.2.9. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll
9.1.2.10. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt
9.1.2.11. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés
9.1.2.12. a végelszámoló kijelölése 9.1.3.a közgyűlés összehívása
9.1.3.1. évente legalább egyszer össze kell hívni
9.1.3.2. az elnökség hívja össze; ha az elnökség átmenetileg háromnál kevesebb taggal működik, a közgyűlést bármely elnökségi tag jogosult összehívni, ebben az esetben azonban a közgyűlés napirendjén kizárólag a betöltetlen tisztség betöltése és a halaszthatatlan döntések meghozatala szerepelhet
9.1.3.3. a meghívót a közgyűlés kezdő napját 30 nappal megelőzően kell a tagoknak a bejelentett e-mail címükre megküldeni; a meghívó megküldése szabályszerűnek tekintendő akkor is, ha valamely tag vonatkozásában a bejelentett e-mail címre való megküldés nem vezet eredményre; az előző rendelkezésben foglaltaktól függetlenül a közgyűlést összehívó szerv vagy személy köteles kísérletet tenni arra, hogy amennyiben valamely tag vonatkozásában a bejelentett e-mail címre való megküldés valószínűsíthetően nem vezetett eredményre, az illető tagot egyéb úton megpróbálja értesíteni a közgyűlési meghívó tartalmáról
9.1.3.4. a közgyűlési meghívó megküldésétől számított 10 napon belül a tagok a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával; ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában 9.1.3.6. igazolható módon a helyszín megjelölésével kell összehívni
9.1.3.7. a napirend közlésével kell összehívni
9.1.3.8. a közgyűlést össze kell hívni:
9.1.3.8.1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi
9.1.3.8.2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni
9.1.3.8.3. az egyesület céljainak elérése veszélybe kerül
9.1.3.8.4. az egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével kéri
9.1.3.9. Csak a napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 10.Az alapszabály kötelező rendelkezései a közgyűlés határozatképessége, döntési rendje tekintetében: 10.1.rendelkezés arról, hogy a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz 10.2.döntéseit a jelenlevő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
10.3.a 10.2. ponttól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt
10.3.1. az elnökség tagjainak megválasztásáról
10.4.az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határozni
10.5.a közgyűlés a levezető elnököt, szavazatszámláló bizottságot, jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztja
10.6.A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a)akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít; b)akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c)aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d)akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója; e)aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f)aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11.Az alapszabály nem kötelező rendelkezései a közgyűlés határozatképessége, döntési rendje tekintetében: 11.1.az alapítók döntése szerint az 10.2. ponttól eltérően meghatározható szavazati arány
11.1.1.az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges
11.1.3.az egyesület megszűnésének elhatározásához az összes tag több mint fele egyetértése szükséges 11.1.4.az elnökség valamely tagjának visszahívásáról a tagok legalább 10%-ának indítványára határozhat, ha az elnökség tagja az egyesület céljával ellentétes tevékenységet folytat, az elnökség valamely tagjának visszahívásához az összes tag több mint fele egyetértése szükséges
11.1.5.az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadásához az összes tag több mint fele egyetértése szükséges
11.1.6.az elnökség éves beszámolójának elfogadásához az összes tag több mint fele egyetértése szükséges 11.2.rendelkezés arról, hogy a tagok 20%-ának indítványára írásban, titkosan szavaz
11.6.az alapszabály kötelezően választható rendelkezése a határozatok közlése tekintetében:
11.6.3.a tag által erre a célra megadott e-mail címre történő megküldéssel
12.Az alapszabály kötelező rendelkezései a megismételt közgyűlés tekintetében:
12.1.akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes
12.2.kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg
12.3.a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza
12.4.az eredeti közgyűlési meghívóban az eredeti közgyűlés napjára lehet összehívni
12.5.egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz
13.Az alapszabály kötelező rendelései az egyesület ügyintéző és képviseleti szervezete tekintetében:
13.1.az ügyvezetés megnevezése elnökség
13.2.az elnökség tagjai az alapítók döntése szerinti időszakra választhatóak 2 év
13.3.elnökségi taggá az választható, aki a törvényben előírt feltételek teljesíti, és nem esik kizáró ok alá 13.4.tagjai
13.4.1. a közgyűlés által választott elnök
13.4.2. a közgyűlés által választott alelnök
13.4.3. a közgyűlés által választott 1 elnökségi tag 13.5.az elnökségi tagság megszűnése
13.5.1.a tisztségről való lemondással; a Ptk. 3:25. § (4) bekezdése szerinti esetben, amíg a lemondás nem válik hatályossá, a lemondott elnökségi tag kötelezettségei és felelőssége változatlanul fennállnak, és a lemondott elnökségi tag különösen köteles elősegíteni a tisztsége közgyűlés általi betöltését és az új elnökségi tag megválasztásáig tartó átmenet zavartalanságát
13.5.1.1. a tisztségről való lemondást (az elnök lemondásának kivételével) írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel; az elnök a lemondását írásban, igazolható módon az alelnökkel köteles közölni
13.5.1.2. az így közölt lemondás nem vonható vissza; ha a tisztségéről lemondó személy mégis el kívánná látni a továbbiakban is a korábbi tisztségét, ezt a közgyűlés a tisztség betöltéséről hozott döntése során veheti figyelembe
13.5.2.visszahívással
13.5.3.a határozott idő lejártával
13.5.4.ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően ‒ megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralevő időtartamára szól
13.5.5.törvényben meghatározott ok bekövetkezte
13.6.az elnökség tagjainak díjazása tekintetében
13.6.3.ingyenes
13.7.Az elnökségi tagság megszűnését követő első közgyűlésen a volt elnökségi tag köteles részt venni, ezen közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
13.8.Az elnökségi tagság megszűnését követően is köteles megadni a volt elnökségi tag az elnökség megkeresésére a szükséges tájékoztatást, ha a szükséges információ más úton nem vagy aránytalanul nehezen ismerhető meg. Az elnökség ezen jogosultságát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen. Amennyiben a tájékoztatás megadásához jelentősebb időráfordítás szükséges, a volt elnökségi tag követelheti a munkája arányos ellenértékének megtérítését, ha erre vonatkozó igényét a munka megkezdése előtt bejelentette, és az elnökség így is igényt tartott a tájékoztatásra.
14.Az alapszabály kötelező rendelkezései az elnökség feladatai, döntési rendje tekintetében:
14.1az elnökség hatáskörébe tartozik mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe
14.2.az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz
14.3.az elnökség határozatait a jenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza
14.4.az elnökség tagja köteles betartani a közgyűlés határozatait
14.5.az elnökség döntéseiről határozatot hoz
14.6.az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít
14.7.Az egyesület nevében az elnök által 200 ezer forintot meghaladó összegű kötelezettség vállalásához, valamint 200 ezer forintot meghaladó összegű kifizetés teljesítéséhez szükséges az elnökség előzetes jóváhagyása.
15.Az alapszabály kötelező rendelkezési az elnök tekintetében:
15.1.az elnökséget bármikor, de legalább félévente egyszer-írásban, igazolható módon össze kell hívnia 15.2.össze kell hívnia az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik
15.3.az elnök feladatai különösen
15.3.1.képviseli az egyesületet
15.3.5.kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol
15.3.7.kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait
15.3.8.vezeti az egyesület tagnyilvántartását
15.3.9. vezeti a határozatok tárát vagy őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet
15.4.az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti; a helyettesítés időtartamára, amennyiben erre van lehetőség, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban biztosít az elnök az alelnök számára képviseleti jogot; az elnök váratlan akadályoztatása esetén az alelnök a rendes gazdálkodás körében járhat csak el, kivéve, ha az eljárásának elmaradása vagy késedelme jelentős kár veszélyével fenyegetné az egyesületet.
16.Az alapszabály kötelező rendelkezései a határozathozatal rendje tekintetében:
16.1.az egyesület valamennyi szerve üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni
16.2.a jegyzőkönyvet elnökségi ülés esetén az elnökség tagjai, taggyűlés esetén a levezető elnök és az egyesület két erre kijelölt tagja írja alá
16.3.az elnökség és a közgyűlés döntéseit határozatba foglalja
16.4.a határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni
17.Az alapszabály kötelező rendelkezései az egyesület képviselete tekintetében:
17.1.az egyesületet az elnök önállóan képviseli
18.Az alapszabály kötelező rendelkezései az egyesület vagyona, gazdálkodása körében:
18.1.az egyesület tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg
18.2.az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik
18.3.az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011.évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.
18.4.az egyesület célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.
19.Az alapszabály egyéb kötelező rendelkezése:
19.1.az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat
19.2.ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja 19.3.az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban
19.4.a jegyzőkönyvnek ‒ ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba ‒ tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét. 20.A létesítő okirat egyéb ‒az alapítók döntése szerint‒ választható rendelkezése: 20.1az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt